Tatabánya elsõ bélyeggyûjtõirõl Örvös János 1927-es "Elsõ Magyar Filatelista Címtár"-ában találhatunk adatokat. Eszerint Felsõgallán 2 gyüjtõ tevékenykedett. Az 1929-es kiadás adatai szerint pedig már öt. Ezt követõen a legközelebbi adat Légrádi Dezsõ 1942-es "Bélyeggyûjtõk Országos Címtárá"-ban olvasható. Ekkor Bánhidán 5, Felsõgallán 7 és Tatabánya-bányatelepen 2 gyüjtõ tevékenykedett.
A II. világháborút követõen 1947-ben 20 fõvel megalakul a Munkás Bélyeggyûjtõk helyi csoportja. Elsõ elnöke dr. Kisbán Jenõ sebész fõorvos, titkára Koncsek Gyula volt.
Ez a csoport az évek folyamán olyan filatelistákat nevelt ki, mint Tátrai János, a Magyar Bélyeggyûjtõk Országos Szövetségének (MABÉOSZ) 1983-ban elhunyt alelnöke, vagy Nagy Béla tanár úr, az oroszlányi filatelista élet megindítója.
A kör 1972-ig több kiállítást szervezett, így a 200 éves magyar szénbányászat és Tatabánya város 20. évfordulója tiszteletére.
Az 1960-as évek tag- és üzemi kör szervezési kampánya következtében az immár 300 fõs körbõl sorra váltak ki az üzemi bélyeggyüjtõ körök, melyek között olyanok akadtak, mint a Megyei Tanács, a KOMÉP és a KERIPAR körei, melyek megerõsödve méltó folytatói lettek a Városi Kör megkezdett tevékenységének.
Az 1960-as években a Megyei Tanács, az 1970-es években a KOMÉP, majd az 1970-es évek végétõl a KERIPAR köre fejtette ki a legaktívabb tevékenységet. Kiállításaikkal szinte minden társadalmi esemény megünneplésében részt vettek.
A körök elsõ közös megmozdulására 1972-ben Tatabánya várossá nyilvánításának 25. évfordulója alkalmából került sor. Ezt követõen 1983-ig úgy három évenként jelentkeztek közös kiállítással.
Az ifjúsági filatelista mozgalom az 1960-as évek elején indult fejlõdésnek Sziklai Miklós és a város nemzetközi hírû filatelistája Szabó Ábel munkája révén. Ezt a munkát folytatta Rösner József vezetésével a MÜM 314. számú Szakmunkásképzõ Intézet szakköre, majd 1980-85 között az Úttörõ- és Ifjúsági Ház bélyeggyüjtõ szakköre.
A város gyüjtõi közül többen szerepetek szép eredménnyel országos kiállításokon, és néhányan (Tátrai János, Szabó Ábel, Toldy Lajos) nemzetközi kiállításokon is öregbítették Tatabánya filatelista hírnevét.
Sajnos, a rendszerváltás nem kedvezett a helyi filatelista életnek. Az üzemi és iskolai körök sorra megszüntek, a bélyeggyüjtõk száma pár tucatnyira zsugorodott. A filatelista élet a vasárnapi városi összejövetelekre és a város egyetlen bélyegkereskedõjére korlátozódott.
1968. | Csóka Zsigmondné | MABÉOSZ bronz jelvény |
1970. | Szabó Ábel | MABÉOSZ arany jelvény |
1970. | Sziklai Miklós | MABÉOSZ bronz jelvény |
1972. | Szabó Ábel | MABÉOSZ tiszteletbeli tagja |
1972. | Lukovicz Ferenc | MABÉOSZ bronz jelvény |
1974. | Dubravszky Dezsõ | MABÉOSZ ezüst jelvény |
1975. | Chyba Jenõ | MABÉOSZ ezüst jelvény |
1975. | Rösner József | MABÉOSZ bronz jelvény |
1976. | Csizek Istvánné | MABÉOSZ ezüst jelvény |
1976. | Bene Tibor | MABÉOSZ bronz jelvény |
1976. | Szemerédy Dénes | MABÉOSZ bronz jelvény |
1977. | Nothof Mihály | MABÉOSZ bronz jelvény |
1977. | Szõke Lajos | MABÉOSZ bronz jelvény |
1978. | Schulmann Zoltán | MABÉOSZ bronz jelvény |
1979. | Ecsedi János | MABÉOSZ bronz jelvény |
1979. | Perneczky László | MABÉOSZ bronz jelvény |
1979. | Toldy Lajos | MABÉOSZ bronz jelvény |
1980. | Csoknyai Gyula | MABÉOSZ bronz jelvény |
1982. | Úttörõház Köre | Észak-Dunántúl legjobb szakköre |