4. A légnyomatu posták eredete.


Az ujabb idõben többféle kisérletek tétettek a levegõt, ezen legtermészetesebb és legolcsóbb anyagot mint mozgató és hajtó erõt az emberi érdekeknek alá rendelni; azaz nagyobb mérvben használhatóvá tenni mint azelõtt. Ezen kisérletek közzé tartozik a légnyomatu posta is.

A legelsõ eszme az összenyomott léget mint mozgató erõt felhasználni, Denys Papin-tól látszik eredni, ki a Royal Society-nek 1684-ben egy kettõs légmentes szivattyút nyujtott át. Ezen eszme képezi a légnyomatú kocsipályák és légnyomatu posták csíráját, hanem ezen jeles eszme is; mint sok más, csakhamar feledékenységbe ment, és egy évszázadnál több idõ után tétettek az összeszorított levegõvel ujabb kisérletek. A légnyomatu továbbítás eszméje 1810-ben Medhurst nevû dániai mérnök által ismét felvétetett.. Ezen eljárás

  • 1.) Légritkítás vagyis szivattyúzás,
  • 2.) Légnyomás vagyis légsûrítés
  • 3.) Légritkítás és sûrítéssel
    együttesen történik.
    1847-ben Medhurst terve szerint St.-Germainban légnyomatu vasut épült, és 1857-ben Latimer Clark Londonban a fõposta hivatal és Morgate Street között légnyomatu továbbító készüléket állított fel.
    (Bõvebben e tárgyról az egyes országoknál már tétetett említés).


    Tartalomjegyzék

    Copyright © 1998 Toldy Lajos
    tlaloc@freemail.c3.hu