Területe Európában 5.513.429 négyzet kilométer 74.563.118 lakos, Ázsiában 16.591.715 négyzet kilométer 12.122.827 lakossal, tehát összesen 22.105.144 négyzet kilométer 86.685.945 lakossal (1870. évi népszámlálási adatok szerint).

A posta összeköttetések elsõ nyoma a 16-ik század közepére esik, a küldönczmeneteket Feodorovics czár 1601-ben megjavítá, a rendes posták azonban 1630-ban rendeztettek be.

Nagy Péter czár alatt, ki az összes postaügyet újjá szervezé, Moszkvában 1711-ben és Szent-Pétervárott 1717-ben nagyobbszerû postahivatal rendeztetett be.

Utóbbi 1721-ben levélposta által Rigá-val összeköttetésbe hozatott. 1720-ban más fontosabb útvonalakon is, nevezetesen Moszkva és Szent-Pétervár között posták felállíttattak és 1775-ben a birodalom minden nevezetesebb városai posta intézetekkel el voltak látva. Újabb haladásnak nevezhetõ volt 1820-ban a gyorskocsik berendezése Moszkva - Pétervár - Riga és Mitau között.

A tizenhetedik században az egyes provinciák Moszkvában külön felfogadott küldönczökkel küldötték leveleiket, és ugyaníly úton vették a kormány rendeleteit is. A postaintézmény elsõ fõnöke (Yamsky prikase; a posták vezérigazgatója) herczer Pojárski volt. 1782-ben a Moszkvától - Pétervárig (720 werst = 103 német mértföld) terjedõ utat a posta 168 óra, vagyis 7 nap alatt tette meg. 1783-ban a posta már nemcsak leveleket szállított, hanem pénz- és értékküldeményeket is.

A postai közlekedés Oroszhonban még rendkívül kezdetleges, a levélszállításról még csak gondoskodva van, de a személyszállítás rendkívül hiányos azokra nézve, kik a kormánytól utalványnyal ellátva nincsenek. Az utazók továbbszállítása oly emberek kezébe van letéve, kik évi adó helyett bizonyos számú lovat járatnak valamely útvonalon, s azért aránylag bizonyos kárpótlásban részesíttetnek. A posta állomáson tehát igen kevés ló tartatik készletben, s a nyári idény alatt, midõn a császári család utazgatni szokott : ezen vonalakon jó drágán kell paraszt lovakat bérelni az utasoknak, hacsak napokig nem akarnak az állomáson unatkozni. Gyorskocsik csak az újabb idõben és kis útvonalokon járnak, e szerint rendes utazó postajáratok hiányában az utas majd mindég külön postával kénytelen utazni. Az utasoknál talált zárt levelekért darabonként 7 rubel 60 kopeknyi bírság van kiszabva, és ennek fel a felfedezõé.

A postai utazó kocsik egyszerû deszka oldalas, vagy fonott kassal ellátott szûk szekerek, és rajta csak két utazó fér el (újabb idõben egyes útvonalokon 4 személyre is vannak berendezve), megjegyzendõ, hogy egy óra alatt 17 - 20 verstnyi (2 3/7 mértföld) távolságra halad. A külön postával utazás díja verstenként 5 kopek. Mûút 70 év elõtt az egész országban ösmeretlen volt, és jelenleg is igen kevés van. Az országutaknak nevezett utak nyáron porsivatag, õsszel és tavasszal sártengerhez hasonlítanak, a patakokon átvezetõ hidak vagy rosz karban tartatnak, vagy egészen hiányoznak: e szerint az utazás csak télen kevésbbé veszélyes és kellemetlen a kitûnõ hó-uton, a zártszekrény alakú szánokon; a ki tehát kevesebb kellemetlenségnek akarja magát kitenni, annak igen czélszerû saját kocsival (vagy szánnal) ellátni magát, különben el kell készülve lennie minden állomáson nyomorúságos jármûveket kapni.

Szibériában egy különös neme van a postaközlekedésnek: melyet kutya-postának neveznek. Egy narte (posta szán) elé öt-hat kutyát fognak be, melyek elõtt, mint vezetõ, egy betanított kutya van. A kalauz vezényszavára ezen állatok igen figyelnek, s általában jó szolgálatot tesznek. A posta állomások meglehetõs távolságnyira vannak egymástól (40 - 50 mértföldnyire). - A közlekedés e neme úgy a posta szállítmányok továbbítására, mint személyszállításra használtatik.

A szibériai ilyennemû postákról, az orosz postának egykori fõnöke, Prianschnikoff, a negyvenes években igen érdekes leírást közölt. "E posta-kutyák - mondja az illetõ - egy fajtából valók, és vagy nagyságuk, vagy szinükben különböznek. Nyáron át a folyamon felfelé haladó postahajók vontatására használják. Tizenkét kutya egy narte elé fogva 2 utast és 3 font terhet képes húzni. Egy jó vezetõ kutyáért 200 - 400 rubelt adnak. Szükség esetén e kutyák 24 óra alatt 180 werstet (25 német mértföldet) is hátrahagynak." E kutyapostáról, valamint az iramszarvasféle - az elõbbiekhez teljesen hasonló - postákról különben még sokat lehetne írni, hanem e mû szûk tere nem engedi.

Az orosz birodalomban legfõbb kormányhatóság az államminiszterium, a fontos kormány rendeletek a miniszteri bizottságban tárgyaltatnak, melynek élén az államtanács elnöke áll, a posták és távírdák miniszteriuma ezen üzletágak szerint két külön osztályra van felosztva. A miniszteri posta osztály, melynek élén egy igazgató és egy aligazgató áll, hat osztályra ágazik szét. A posta osztály élén 1868. óta báró Velhó áll.

A postaügy különösen 1849. óta újíttatott, javíttatott, és a külföldi posta összeköttetés az 1849. július 14-iki osztrák és görög posta egyezmény által megkönnyíttetett.

Oroszország postaügyi fejlõdésének útjában sokkal több akadály áll, mint bármely más országban. Ehhez számítható annak óriási terjedelme is, minthogy az 2 1/5-ször oly nagy, mint Európa, és az egész föld lakott részeinek hatod részét foglalja el. Csupán az Európai Oroszország is felét teszi Európának. A lakósság száma azonban nem áll az ország terjedelmével arányban, mert európai Oroszhonban minden négyszög mértföldre 739, Szibériában pedig csak 15 lakos esik.

Igaz, hogy Oroszhon postaügye igen kezdetleges állapotban van, hanem azért nem lehet tagadni, hogy az folyvást nagy haladást mutat - bizonyság erre az is, hogy 1868-tól 1875-ig 879 új posta intézet lett felállítva, és pedig volt 1868-ban 2321, 1875-ben pedig 3200 postaintézet. Oroszhon vasúthálózata is terjesztetik. A városi postai berendezés, 1868-ban csak 4 városban (Pétervár, Moszkva, Varsõ, Kasan) volt, 1875-ben pedig már 47 városban alkalmaztatott.

A postatisztviselõk száma 1868-ban 3313, 1875-ben 5.110 tiszt, 1868-ban 5.994, 1875-ben 7.720 altiszt és posta-legény volt.

Oroszhonban a fõutaktól távolabb fekvõ vidékeken falusi, vagyis vidéki posták vannak engedélyezve, melyek a császári postával a közlekedést fentartják, és ezek levéljegyei egészen másfélék. A közlekedési utak statistikai adatai következõk voltak:

	1868-ban		1874-ben
Vasúti postautak hossza	4.576	werst	17.015	werst
Mûutak és más postautak	94.772	werst	93.558	werst
Vizi postautak	9.834	werst	11.625	werst
Posta állomás volt	4.004	werst	4.129	werst
Postalovak száma azokon	55.281	werst	43.392	werst

Postai közlekedési összeköttetés fennállott:

	1868-ban	1875-ben
Naponta egy, vagy többször	713	1.693
Hetenként 6-szor	124	52
Hetenként 5-ször	14	29
Hetenként 4-szer	239	490
Hetenként 3-szor	120	234
Hetenként 2-ször	943	575
Hetenként 1-szer	135	105
Havonként 2-szer	28	18
Havonként 1-szer	2	2
Egy évben 1-szer	3	2

Az utolsó számok magyarázatául szolgáljon, hogy egyes félreesõbb helyek, mint például Ochotsk és Amgingsk, eddigilé csak egyszer havonként, Gischiginsk és a Péterpál-kikötõ (Petropavlovsk) Kamcsatkában egy évben csak egyszer részesülnek a posta összeköttetés jótéteményeiben.

Oroszhon 1868 és 1874-iki postaforgalma a következõ volt:

	1868-ban	1875-ben
Közönséges magán levél továbbíttatott darab	16.952.434	31.800.539
Levelezõ lap drb.	--	682.560
Hivatalos levél drb.	24.331.943	20.194.477
Keresztkötéses küldemény drb.	--	2.218.211
Ajánlott levél drb.	1.862.735	2.480.145
Pénzes és érték levél drb.	2.994.329	5.054.415
Csomagok drb.	984.957	1.492.803
Hírlapok és folyóiratok db.	21.082.730	29.019.880
Staffeták drb.	59.718	52.475
A posta küldemények értéke rubel	1.198.307.452	1.467.185.325

Az oroszhoni postatisztek nagyobbrészt kiszolgált altisztek, kik a katonai szolgálatban írni és olvasni megtanultak.

Szibériában és Kaukáziában alkalmazott posta hivatalnokok minden öt évi kifogástalan szolgálat után, rendes fizetésüknek felét pótlékképpen kapják mindaddig, míg ezen fizetésük az általuk kezelt posta hivatalnak jövedéki bevételét kétszeresen meg nem haladja.

Pénzutalványozás még 1874-ben se volt berendezve és tudomásommal máig sincs.

Sajátságos intézkedés az, hogy a ki a saját nevére érkezõ ajánlott és értékes küldemények átvételére más valakit akar felhatalmazni, köteles azt az átadási posta hivatalnak írásilag bejelenteni, a hivatal az ilyen meghatalmazottak számára egy átvételi jegyet állít ki, mely egy évre érvényes. Ezen jegy kiállítási díja a nagyobb városokban egy rubel 50 kopek, a kisebbekben egy rubel, mely a kiállító hivatalnok mellékjövedelmét képezi. Oly nagy városokban, hol a levél és kocsiposta külön osztályokban kezeltetik, vagy minden osztály számára 1 1/2 rubelért, vagy egy általános jegyet kell 3 rubelért váltani.

A közmûvelõdés terjesztését czélzó irodalmi mûvek és nyomtatványok a rendesnél mérsékeltebb díj mellett továbbíttatnak.

A postai tisztviselõk 35 évi szolgálat után megjutalmaztatnak és nyugdíjképen legutóbb élvezett fizetésüket holtuk napjáig megtartják; 24 1/2 évi szolgálat után ezen összegnek csak a felét kapják. A nõk a posta szolgálatba fel nem vehetõk.

A vasárnapi és ünnepnapi posta szolgálat kisebbedése felette jelentéktelen, a hivatalok valamivel elõbb záratnak be, mint hétköznapokon, azonban húsvétvasárnapon éppenséggel ki sem nyittatnak.

Oroszhon fontosabb statisztikai adatai 1875. évrõl a következõk:

A posta hivatalok száma	3.412
Egy postahivatalra esett	25.961	lakos.
Levélgyûjtõ-szekrények száma	5.319
A postai személyzet létszáma	13.744
A belföld területén a forgalom következõ volt:
Összes levelek	60.553.799
Levelezési lapok	1.419.094
Hírlapok	42.141.563
Ajánlott levelek	2.787.282
Értéklevelek drb.	5.570.275
Értéklevelek értéke frank	5.894.557.000
Értéktelen csomagok darab	790.871
Értékes csomagok darab	947.304
Értékes csomagok értéke frank	130.496.000
A postai évi bevétel frank	45.456.902
A postai évi kiadás frank	55.629.117
Maradt hiány frank	10.172.214

---

Következõ fejezet Tartalomjegyzék Elõzõ fejezet